 |
Mára
tucatnyi érem, elismerés és siker köthető a nevedhez, de beszélgessünk egy
kicsit a kezdetekről, hogyan kezdődött el a
pályafutásod?
Már szinte születésem után rögtön "bedobtak" a mély vízbe. Igazából 4 éves koromban tanultam meg úszni a Komjádi uszodában, ahol
a mai napig töltöm a napjaim nagy részét. Onnan egy kis Óbudai uszodába
kerültem pár évre és mikor egyre jobban kezdett menni az úszás az akkori edzőm mondta, hogy kötelező átmennem versenyúszásra. Fura volt, hiszen azelőtt sem az én, sem a szüleim fejében nem fordult meg, hogy versenyszerűen űzzem ezt a sportot. Szóval én választottam és így kerültem vissza a Komiba, mint versenyúszó.
 |
| (fotó:sport.hir24.hu) |
Aztán az eredmények sorra jöttek, többszörös magyar bajnok lettél,
és a nemzetközi versenyeken is sorra gyűjtötted be az érmeket.
Melyik sikeredre vagy a legbüszkébb?
Azt kell mondjam, hogy az első éves Ifi
EB-sként elért eredményeimre gondolok vissza a legszívesebben. Úgy mentem ki
oda, hogy szeretném megúszni a legjobb időmet és majd meglátjuk mire lesz az
elég. Egy arany és egy ezüst lett belőle, amiről előtte álmodni se
mertem.
2012 London. 16 évesen, ott voltál a legnagyobbak között, ott
voltál AZ OLIMPIÁN. Hogyan emlékszel vissza az ottani napokra?
 |
| (fotó:ujeuropaalapitvany.hu) |
Az indulás előtti estén már aludni is nehezemre esett annyira nagy
volt bennem az izgalom. Ráadásul már nagyon régóta szerettem volna eljutni
Londonba, ami még rá is tett egy lapáttal erre. Semmihez se fogható érzés volt
az a két hét. Ott voltam az olimpiai faluban, ahol bárhova
néztem olyan sportolók vettek körül, akikre felnéztem. Persze
nekem ez az olimpia úgymond "Tanuló Olimpia" volt, hogy
megtapasztaljam ezt a különleges légkört és szokjam a nemzetközi mezőnyt, hogy
majd legközelebb már semmi se zökkenthessen ki a versenyzésből. Persze, azért mégsem voltam annyira eleresztve, mert tanulás ide vagy oda, újoncként szerettem volna minél jobban teljesíteni az első olimpiámon.
Milyen érzés volt medencébe szállni akkor, mit
éreztél?
Nem sokszor izgultam úgy, mint mikor először léptem ki több ezer
ember elé az olimpiai uszodában. Még a versenyszám előtt, a Call
room-ban ahol futamokba állítják a versenyzőket és ellenőrzik a
felszerelést, teljesen nyugodt voltam, viszont amint kiléptünk a medencetérbe
elkezdett remegni a lábam. A remegés még a rajtkövön sem maradt abba, pedig általában
akkor már sikerül kizárnom mindent és csak az úszásra koncentrálni. Miután kijöttem a medencéből már pörögtem és dőltek belőlem a szavak.
Az eredményekért kő
keményen meg kell dolgozni. Az edzések, a versenyekre készülés rengeteg időt
emészt fel, így hétköznapjaid közel sem átlagosak. Hogyan néz ki egy
napod?
Ha éppen nem versenyen vagy edzőtáborban vagyok hétfőtől szombatig
hajnali 5-kor kelek, hogy 6-kor már az uszodában tudjak kezdeni. A reggeli
program után igyekszem minél előbb beérni az iskolába, de vannak napok amikor
úgy érzem, hogy többet ér egy kis pihenés otthon. Ilyenkor próbálom a
lehető leggyorsabban pótolni a lemaradásomat a tananyagban. Ebéd után általában
van egy kis időm pihenni vagy tanulni attól függően, hogy éppen mire van
szükség, aztán fél 5-től egészen fél 7-7-ig megint "pancsolok".
Este egy gyors vacsora, készülődés másnapra. Szerencsésebb esetben az alvás előtt belefér még egy kis olvasás is.
Mivel töltöd a szabadidődet?
 |
| (fotó:ujeuropaalapitvany.hu) |
Sajnos nem sok szabadidőm van. Ha akad pár szabad órám, sokszor akkor sem érzek elég
erőt ahhoz, hogy bárhova is elmászkáljak így marad az otthoni olvasás, mert egy
jó könyv mindig jól jön. Néha túlzásba tudok esni és hajlamos vagyok az
elszigetelődésre így az utóbbi időben próbálok többször felülemelkedni a
fáradtságon, gyakrabban társaságban lenni. Be kell látnom, hogy van olyan,
hogy így jobban ki tudom magam pihenni mintha az egész napot az ágyban
tölteném.
Mik a terveid a jövőt illetően?
A tavalyi évem attól függetlenül, hogy az egyesületváltással egy nagyon jó döntést hoztam meg, nem úgy sikerült ahogy azt előre elterveztem. Egy sérülés miatt sokat kellett kihagynom és utána sem tudtam úgy belelátni a munkába, ahogy kellett volna. Pont emiatt, idén olyan elszántsággal kezdtem neki amennyire csak tőlem telik. Augusztusban rendezik meg második alkalommal az Ifjúsági Olimpiát Kínában, az elsődleges célom oda kvalifikálni magam. Ha az sikerül, majd meglátjuk mire leszek képes ott ,abban a pillanatban amikor fel kell állni a rajtkőre. Hosszú távú céljaim között pedig természetesen a 2016-os Riói olimpiai részvétel szerepel.
Anna, köszönöm az interjút, további sok sikert kívánok!
