 |
| "A siker a gyógyír" (fotó:delmagyar.hu) |
Olasz Anna még gyermekkorában választotta az úszást, mára pedig az úszás-utánpótlás egyik legnagyobb reménységévé vállt. A 2011-es év magyar hosszútávúszója, a Szeged Sportolója díj nyertese, az év Csongrád megyei sportolónője. Jelenleg az Arizona State Egyetem sportösztöndíjas hallgatója. 2012-ben nüanszokon múlott, hogy nem lehetett ott a londoni Olimpián, ám a 2016-os brazíliai világesemény azonban reális cél számára. A következő megismerhetitek a fiatal úszónőt, aki úszókarrierje mellett lelkiismeretesen készül tanulmányaira is, hiszen sportpszichológusnak készül!
Belevágnék rögtön a közepébe, milyen Amerika?
 |
| Az egyetem futballcsapatának mérkőzésén (fotó: delmagyar.hu) |
Amerika nagyszerű! Nem
panaszkodhatom, az biztos. Az idő egész évben nagyon jó, végig kint, a nyitott
medencében tudunk edzeni, ami sokszor megkönnyíti a nehéz munkát. A csapat
szuper, nagyon sokat jelent, hogy 40 másik társammal készülök minden nap,
húzzuk, motiváljuk egymást. A suliban egyelőre sikerül jól helytállnom, tehát mondhatjuk,
hogy minden a legnagyobb rendben.
Mondhatni, hogy egy álmod teljesült azzal, hogy Arizona
State Egyetem sportösztöndíjas hallgatója lettél?
Igen! Mindig is ez volt a célom, hogy az úszás
mellett egyetemre is járhassak, és sajnos ezt otthon sokkal nehezebb
összeegyeztetni, mint itt. Számomra a suli és az úszás ugyanannyira fontos, és
egyiket sem szeretném feladni.
Még csak 20 éves vagy, de szinte már most
megszámlálhatatlanul sok elismerés, siker van a hátad mögött. Mire vagy a
legbüszkébb eddigi eredményeid közül?
A legnagyobb eredményemnek a
világbajnoki 5. helyet tartom, ehhez nem is férhet kétség. Az év elején a VB-s
első 6-ot tűztem ki célul, de őszintén fogalmam sem volt, hogy reálisan mire
számíthatok. Ez volt az első világbajnokságom, ráadásul a hosszútávúszás az,
ahol bármikor közbejöhet valami. A versenyen életem eddigi legjobb formájában
voltam, de még így is meglepetésként ért, hogy sikerült az 5. helyen befutnom.
Azt nem is tudom elmondani, hogy mennyire boldog voltam utána.
Mi jelenti a legnagyobb motivációt számodra?
A legnagyobb motivációt most
egyértelműen az jelenti, hogy 2012-ben nem jött össze az Olimpia. Semmiképp sem
szeretném hagyni, hogy újra megtörténjen. Egyébként, mindig az adott év
világversenyére koncentrálok, így idén az EB-re. Ezen kívül, nagyon szeretem
azt, amit csinálok, boldog vagyok amikor végre a nyílt vízen úszhatok.
Miért pont az úszást választottad, kipróbáltál ezelőtt más
sportokat is?
 |
"Szeretem azt amit csinálok"
(fotó: mob.hu)
|
Apukám testnevelő tanár, és
síoktató, tehát mondhatjuk, hogy rengeteg sporttal megismerkedtem gyermekkorom
során. Egyértelműen a síelés volt a kedvencem, még az is felmerült, hogy
versenyszerűen fogom űzni. Ez végül nem valósult meg, mert édesanyám nagyon
féltett, és próbált valamilyen biztonságosabb sport irányába terelni. Úszni,
egyébként óvodában tanultam meg. Elsőben, apukám levitt az uszodába, hogy amíg
kitalálom, milyen sportot szeretnék csinálni, addig ússzak, hiszen ez mindennek
az alapja. Azóta sem találtam ki, hogy mit szeretnék csinálni.
Milyen áldozatokkal járt az, hogy idáig jutottál?
Ez egy nagyon nehéz kérdés,
hiszen felsorolni sem tudom, mennyi mindenről kellett lemondanom az úszás
miatt. Hajnalban kell kelnem, napi 5-6 órákat edzeni, emellett suliba járni
nyilván nem egyszerű. Főleg gimiben, amikor le kell mondani a programokat a
barátokkal, a bulikat, az összejöveteleket. De az igazi barátaim így is folyton
támogattak és megértették, hogy nekem az úszás az életem.
Van példaképed?
Nem mondhatnám, hogy van ember,
akit bálványozok. Sok olyan sportoló van, akit nagyon tisztelek. Ha
mindenképpen mondanom kell egy nevet, akkor az kétségtelenül a német
hosszútávúszónő, Thomaz Lurz. 35 éves, és még mindig a világ legeredményesebb
versenyzője. Nagyon inspiráló, ahogy ennyi év után is ilyen nagy elszántsággal
űzi a sportot.
Ki az a személy, esetleg kik azok a személyek, akik
segítséget nyújtanak neked a sikereid eléréséhez?
A legtöbb segítséget egyértelműen
a szüleim, és az edzőm, Gellért Gábor adják. Rengeteget köszönhetek nekik. Nem
szeretem a kliséket, de nélkülük közelében sem lennék annak, amit eddig
elértem. Említettem, hogy mennyi lemondással jár ez a sport, de ezeket az
áldozatokat nem csak nekem, hanem a szüleimnek is ugyanúgy meg kellett hozniuk.
Gegében pedig 100%-ig megbízok, ezek a sikerek pont annyira az ő érdemei, mint
az enyémek. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy ennyi év közös munka
után is nagyszerű a kapcsolatunk, megbízunk egymásban és motiváljuk egymást.
Mik a terveid a jövőt illetően?
 |
| Az úszás mellett a tanulásban is kitűnő! (fotó: szegedma.hu) |
A jövőmet, az úszást illetően
egyelőre 2016-ig tervezem. Ez nem azt jelenti, hogy utána abba fogom hagyni,
mert ezt semmiképp sem szeretném. Addig szeretnék úszni, amíg szeretem csinálni
és élvezem a versenyzést. Minden évben az adott világversenyre koncentrálok,
idén a berlini EB a soron következő esemény, szeretném a maximumot nyújtani. Az
úszás mellett, sportpszichológusnak készülök az egyetemen.
Anna, köszönöm szépen a beszélgetést, további kitartást, és sok-sok sikert kívánok!
